19. „Mester, Mózes azt parancsolta nekünk, hogy ha egy házas férfinak nincs gyereke, és meghal, akkor a fiútestvére köteles feleségül venni a meghalt férfi özvegyét. Így kell gondoskodnia arról, hogy meghalt testvérének mégis legyen utódja.
20. Volt egyszer hét fiútestvér. Az első megnősült, de gyermektelenül halt meg.
21. A második feleségül vette a testvére özvegyét, de ő is gyermektelenül halt meg. Majd a harmadik testvérrel is ugyanez történt.
22. Így a hét testvér sorra feleségül vette az asszonyt, de egyiknek sem született gyermeke. Végül az asszony is meghalt.
23. A feltámadáskor melyiküknek lesz a felesége ez az asszony? Hiszen mind a hét férfinak a felesége volt!”
24. Jézus így válaszolt nekik: „Azért tévedtek ilyen nagyot, mert nem ismeritek sem az Írást, sem Isten hatalmát.
25. Hiszen a feltámadás után már senki nem nősül meg, és nem megy férjhez. Akik feltámadtak, olyanok lesznek, mint az angyalok a Mennyben!
26. Ha pedig az a kérdés, hogy a halottak feltámadnak-e, biztosan olvastátok Mózes könyvében, hogy mit mondott neki Isten az égő bokornál: »Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene«.
27. Márpedig Isten nem a halottak Istene, hanem az élők Istene! Tehát, valóban nagy tévedésben vagytok.”
28. Volt ott egy törvénytanító is, aki végighallgatta a beszélgetésüket. Mivel látta, hogy Jézus jól válaszolt a szadduceusoknak, megkérdezte tőle: „Melyik a legfontosabb parancs a Törvényben?”
29. Jézus így felelt: „A legfontosabb parancs ez: »Halld meg, Izráel népe! Az ÚR, a mi Istenünk egy ÚR!«
30. és »Szeresd az URat, Istenedet egész szíveddel, teljes lelkeddel, egész értelmeddel és minden erőddel!«
31. A második legfontosabb parancs pedig ez: »Szeresd embertársadat, mint saját magadat!« Ezeknél nincs nagyobb parancs.”
32. A törvénytanító így válaszolt: „Jól mondtad, Mester, hogy Isten az egyetlen ÚR. Valóban nincs más rajta kívül.
33. És minden felajánlásnál és áldozatnál fontosabb, hogy az URat, Istenünket egész szívünkkel és gondolkodásunkkal és minden erőnkkel szeressük, és az is, hogy úgy szeressük embertársainkat, mint saját magunkat.”
34. Jézus látta, hogy milyen bölcsen válaszolt, és ezt mondta neki: „Nem vagy messze az Isten Királyságától.” Ezután senki sem mert több kérdést feltenni Jézusnak.
35. Amikor Jézus a Templom területén tanított, megkérdezte: „Hogyan mondhatják a törvénytanítók, hogy a Krisztus Dávid fia?
36. Hiszen maga Dávid mondta a Szent Szellem által:»Így szólt az ÚR az én Uramhoz:Ülj a jobb oldalamra,amíg ellenségeidethatalmad alá kényszerítem!« Zsolt 110:1
37. Ha tehát Dávid Urának nevezi Krisztust, akkor hogyan lehet Krisztus Dávid fia?” A nagy sokaság örömmel hallgatta Jézust.
38. Tanítás közben Jézus ezt mondta: „Legyetek elővigyázatosak a törvénytanítókkal! Szeretnek előkelő ruhában járni, és szívesen veszik, ha tisztelettel köszöntik őket az utcán.
39. Szeretik a legelőkelőbb helyeket elfoglalni a zsinagógában, és az ünnepi vacsorákon.