20. Jézus azonnal hívta őket is. Ekkor a fiúk otthagyták apjukat, Zebedeust, a bárkában levő munkásokkal együtt, csatlakoztak Jézushoz, és követték őt.
21. Ezután Kapernaum városába mentek. A következő szombaton Jézus elment a zsinagógába, és tanította az embereket.
22. Mindenki csodálkozott azon, amit mondott, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, ahogy a törvénytanítók szoktak.
23. Volt ott egy ember, akiben gonosz szellem lakott. Ez kiabálni kezdett:
24. „Mi közünk hozzád, Názáreti Jézus?! Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy te: Isten Szentje!”
25. Jézus ekkor ráparancsolt a gonosz szellemre: „Hallgass el, és menj ki belőle!”
26. A gonosz szellem megrázta a férfit, majd hangos kiáltással kiment belőle.
27. Ezen mindenki elcsodálkozott, és egymástól kérdezgették: „Mi lehet ez? Micsoda új tanítás! Hatalommal parancsol még a gonosz szellemeknek is, azok pedig engedelmeskednek neki!”
28. Jézus tetteinek gyorsan elterjedt a híre Galilea egész vidékén.
29. Jézus és a tanítványai ezután azonnal kijöttek a zsinagógából. Jakabbal és Jánossal együtt Simon és András házához mentek.
30. Simon anyósa éppen nagyon beteg volt: lázasan feküdt. Azonnal szóltak Jézusnak,
31. aki odalépett az asszonyhoz, megfogta a kezét, és lábra állította. Az asszonynak elmúlt a láza, felkelt, és vendégül látta őket.
32. Naplemente után, mikor már beesteledett, sok beteget vittek Jézushoz, és olyanokat is, akikben gonosz szellemek laktak.
33. Az egész város összegyűlt a ház ajtaja előtt.
34. Jézus meggyógyított sok beteget, akik különféle betegségekben szenvedtek. Kiűzte a gonosz szellemeket is, de nem engedte őket beszélni, mert felismerték őt.
35. Jézus nagyon korán felkelt, amikor még sötét volt, kiment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.