1. Egyik szombaton Jézus gabonaföldeken ment keresztül. A tanítványok téptek a kalászokból, kimorzsolták, és megették a magokat.
2. De néhány farizeus megkérdezte őket: „Miért csináljátok ezt?! Hiszen ez a Törvény szerint szombaton tilos!”
3. Jézus így felelt nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor mind ő, mind az emberei megéheztek?
4. Bement Isten házába, elvette és megette az Úrnak szentelt kenyereket, és adott belőle azoknak is, akik vele voltak. Pedig a Törvény szerint ebből a kenyérből csak a papoknak szabad enniük.”
5. Majd így folytatta: „Az Emberfia úr a szombat ünnepe fölött is.”
6. Egy másik szombaton Jézus a zsinagógába ment, és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb karja megbénult.
7. A törvénytanítók és farizeusok gyanakodva lesték Jézust, vajon szombaton is meggyógyítja-e a bénát. Ugyanis mindenáron valami ürügyet kerestek, hogy vádolhassák.
8. Ő jól tudta, hogy azok mit gondolnak, mégis a bénához fordult: „Gyere ide, és állj a középre!” Az felkelt, és odament.
9. Jézus így folytatta: „Azt kérdezem tőletek: Vajon a Törvény szerint szabad-e szombaton valakivel jót, vagy rosszat tenni? Szabad-e megmenteni, vagy elvenni valakinek az életét?”
10. Körülnézett az ott ülőkön, majd ezt mondta a bénának: „Nyújtsd ki a karod!” Az kinyújtotta a karját, és abban a pillanatban meggyógyult.
11. A törvénytanítókat és farizeusokat azonban esztelen düh töltötte el, és maguk között arról kezdtek tanakodni, hogy mit tehetnének Jézus ellen.
12. Azokban a napokban történt, hogy Jézus felment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát azzal töltötte, hogy Istenhez imádkozott.
13. Amikor eljött a reggel, magához hívta tanítványait. Kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett: