13. Ugyanezen a napon Jézus két tanítványa elindult Jeruzsálemtől Emmausba, egy kis faluba, amely a várostól tizenkét kilométer távolságra volt.
14. Útközben azokról a dolgokról beszélgettek, amik azokban a napokban történtek.
15. Miközben beszélgettek és vitatkoztak, maga Jézus csatlakozott hozzájuk,
16. de a tanítványok nem ismerték fel, hogy ő az. Valami megakadályozta őket, hogy ráismerjenek.
17. Jézus megkérdezte tőlük: „Miről beszélgettek?”Ekkor azok szomorúan megálltak.
18. Az egyik, akit Kleopásnak hívtak, ezt felelte: „Úgy látszik te vagy az egyetlen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ezekben a napokban.”
19. Jézus megkérdezte: „Miért, mi történt?”Azok így feleltek: „A názáreti Jézusról van szó, aki szavaival és tetteivel egyaránt bizonyította, hogy hatalmas próféta Isten és az emberek előtt.
20. De népünk főpapjai és vezetői kiszolgáltatták őt, és elérték, hogy halálra ítéljék és kivégezzék a kereszten.
21. Pedig mi azt vártuk és reméltük, hogy ő fogja Izráel népét felszabadítani. De már három napja, hogy mindez történt.
22. Ezenkívül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket. Ma korán reggel kimentek a sírhoz, ahová Jézus testét temették.
23. De a holttestet nem találták ott. Mikor visszajöttek, azt állították, hogy látomásban angyalokat láttak, akik azt mondták, hogy Jézus él.
24. Ekkor néhányan közülünk kimentek a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok mondták, de Jézust magát nem látták.”
25. Ekkor Jézus kezdett beszélni: „Milyen nehéz felfogásúak vagytok! Milyen nehézkesen mozdul a szívetek, hogy a próféták szavait elhiggyétek!
26. Hogy lehet, hogy nem értitek: feltétlenül szükséges volt, hogy Krisztus előbb mindezeket elszenvedje?! Csak azután mehetett be dicsőségébe! Hiszen mindezt világosan megmondták a próféták is!”
27. Azután Jézus részletesen elmagyarázta a két tanítványnak mindazt, amit az Írások őróla mondtak. Mózes könyveivel kezdte, és folytatta az összes többi prófétával, az egész Íráson keresztül.
28. Közben megérkeztek Emmausba, ahová indultak, de Jézus úgy tett, mintha tovább akarna menni.
29. A tanítványok azonban nagyon kérlelték: „Maradj velünk, hiszen mindjárt este van, és vége a napnak!” Így hát Jézus velük maradt, és együtt mentek be a házba.
30. Amikor asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, hálát adott Istennek, tört a kenyérből, és a tanítványoknak adta.