51. De Jézus rászólt arra, akinél a kard volt: „Állj meg! Hagyd abba!” Azután megérintette a szolga fülét, és meggyógyította.
52. Majd oda fordult a főpapokhoz, a templomőrséghez és a nép vezetőihez, akik érte jöttek: „Kardokkal és botokkal jöttök ellenem, mintha rabló lennék?!
53. Amikor minden nap közöttetek voltam a Templom területén, nem fogtatok el. De eljött a ti órátok: amikor a sötétség uralkodik.”
54. Ekkor letartóztatták Jézust, elvezették, és a főpap házába vitték. Péter pedig távolról követte őket.
55. Később, amikor az emberek tüzet gyújtottak az udvar közepén, és köré telepedtek, Péter is leült közéjük.
56. Egy szolgálólány meglátta, amint ott ült a tűz fényében. Közelebbről is megnézte, és ezt mondta: „Ő is Jézussal volt.”
57. De Péter letagadta: „Asszony, nem ismerem őt!”
58. Valamivel később másvalaki is meglátta Pétert, és megszólította: „Te is közéjük tartozol!”De Péter így felelt: „Ember! Nem vagyok közülük való!”
59. Körülbelül egy óra múlva valaki más is azt mondta: „Bizony, ő is Jézussal volt, hiszen Galileából való.”
60. De Péter megint letagadta: „Ember, nem tudom, miről beszélsz!”Ebben a pillanatban felhangzott a kakas kukorékolása.
61. Az Úr megfordult, és ránézett Péterre, akinek azonnal eszébe jutott, mit mondott neki Jézus: „Ma éjjel, mielőtt a kakas kukorékol, háromszor le fogod tagadni, hogy ismersz engem.”
62. Ezután Péter kiment, és keservesen sírt.
63. A férfiak pedig, akik Jézust fogva tartották, csúfolni és verni kezdték.
64. Bekötötték a szemét, és ezt mondták neki: „Na, most prófétáld meg, ki ütött rád!”
65. Sok egyéb módon is gúnyolták, és szidalmazták.