46. Felkeltette őket: „Miért alszotok? Keljetek fel, és imádkozzatok, hogy legyen erőtök ellenállni a kísértésnek!”
47. Éppen amikor ezt mondta, egy csoport érkezett hozzájuk. Júdás vezette őket, a tizenkét apostol egyike, aki Jézushoz lépett, hogy köszöntésül megcsókolja.
48. De Jézus így szólította meg: „Júdás, így árulod el az Emberfiát? Ezzel a baráti köszöntéssel adsz nekik jelt?”
49. Amikor a körülötte levő tanítványok látták, hogy mi készül, megkérdezték tőle: „Uram, most vágjuk őket a kardunkkal?”
50. Valamelyik apostol rá is vágott a főpap szolgájára, és levágta a jobb fülét.
51. De Jézus rászólt arra, akinél a kard volt: „Állj meg! Hagyd abba!” Azután megérintette a szolga fülét, és meggyógyította.
52. Majd oda fordult a főpapokhoz, a templomőrséghez és a nép vezetőihez, akik érte jöttek: „Kardokkal és botokkal jöttök ellenem, mintha rabló lennék?!
53. Amikor minden nap közöttetek voltam a Templom területén, nem fogtatok el. De eljött a ti órátok: amikor a sötétség uralkodik.”
54. Ekkor letartóztatták Jézust, elvezették, és a főpap házába vitték. Péter pedig távolról követte őket.
55. Később, amikor az emberek tüzet gyújtottak az udvar közepén, és köré telepedtek, Péter is leült közéjük.
56. Egy szolgálólány meglátta, amint ott ült a tűz fényében. Közelebbről is megnézte, és ezt mondta: „Ő is Jézussal volt.”