Újszövetség

Lukács Evangéliuma 2:19-27 Egyszerű Fordítás Biblia (EFO)

19. Mária szívében őrizte mindezt, és sokat gondolkodott rajta.

20. Ezután a pásztorok visszatértek a nyájukhoz. Köszönetet mondtak Istennek, és dicsérték mindazért, amit láttak és hallottak. Mert minden pontosan úgy történt, ahogyan az angyal előre megmondta nekik.

21. Amikor a gyermek nyolc napos lett, körülmetélték, és Jézusnak nevezték el. Ez volt az a név, amit az angyal mondott Máriának, mielőtt a gyermek növekedni kezdett volna Mária méhében.

22. Amikor Mózes Törvénye szerint elérkezett Mária megtisztulásának ideje, elvitték a csecsemő Jézust Jeruzsálembe, hogy az Úrnak bemutassák.

23. Az ÚR Törvényében ugyanis meg van írva: „Minden elsőszülött fiút az Úrnak kell szentelni.”

24. Elmentek tehát Jeruzsálembe, hogy az Úr Törvénye szerint feláldozzanak a Templomban egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.

25. Jeruzsálemben élt egy Simeon nevű igazságszerető és istenfélő ember, aki kitartóan várta Izráel szabadítását, és akin a Szent Szellem megnyugodott.

26. A Szent Szellem megmutatta neki, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az ÚR Krisztusát.

27. Simeont a Szent Szellem éppen akkor vezette a Templomba, amikor Jézus szülei behozták a gyermeket, hogy megtegyék, amit a Törvény előírt.

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács Evangéliuma 2