Újszövetség

Lukács Evangéliuma 2:17-27 Egyszerű Fordítás Biblia (EFO)

17. Miután őt meglátták, mindenkinek elmondták, amit az angyaltól megtudtak róla.

18. Ezen mindenki nagyon csodálkozott.

19. Mária szívében őrizte mindezt, és sokat gondolkodott rajta.

20. Ezután a pásztorok visszatértek a nyájukhoz. Köszönetet mondtak Istennek, és dicsérték mindazért, amit láttak és hallottak. Mert minden pontosan úgy történt, ahogyan az angyal előre megmondta nekik.

21. Amikor a gyermek nyolc napos lett, körülmetélték, és Jézusnak nevezték el. Ez volt az a név, amit az angyal mondott Máriának, mielőtt a gyermek növekedni kezdett volna Mária méhében.

22. Amikor Mózes Törvénye szerint elérkezett Mária megtisztulásának ideje, elvitték a csecsemő Jézust Jeruzsálembe, hogy az Úrnak bemutassák.

23. Az ÚR Törvényében ugyanis meg van írva: „Minden elsőszülött fiút az Úrnak kell szentelni.”

24. Elmentek tehát Jeruzsálembe, hogy az Úr Törvénye szerint feláldozzanak a Templomban egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.

25. Jeruzsálemben élt egy Simeon nevű igazságszerető és istenfélő ember, aki kitartóan várta Izráel szabadítását, és akin a Szent Szellem megnyugodott.

26. A Szent Szellem megmutatta neki, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az ÚR Krisztusát.

27. Simeont a Szent Szellem éppen akkor vezette a Templomba, amikor Jézus szülei behozták a gyermeket, hogy megtegyék, amit a Törvény előírt.

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács Evangéliuma 2