Újszövetség

Lukács Evangéliuma 17:1-12 Egyszerű Fordítás Biblia (EFO)

1. Ezt mondta Jézus a tanítványainak: „Biztos, hogy fognak olyan dolgok történni, amelyek bűnbe viszik az embereket. De jaj annak, aki okozza ezeket!

2. Még akkor is jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tengerbe dobnák, mint hogy bűnbe vigyen egyet is e kicsinyek közül.

3. Vigyázzatok, és legyetek óvatosak!Ha a testvéred bűnt követ el, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki!

4. Ha napjában hétszer vétkezik ellened, és hétszer visszajön hozzád, hogy bocsánatot kérjen, akkor is bocsáss meg neki!”

5. Akkor az apostolok kérték az URat: „Erősítsd a hitünket!”

6. Az Úr így válaszolt: „Ha legalább akkora hitetek lenne, mint egy mustármag, mondhatnátok ennek az eperfának, hogy szakadjon ki tövestől, és gyökerezzen meg a tengerben: és engedelmeskedne nektek.”

7. „Képzeljétek el, hogy egyikőtöknek van egy szolgája, aki szánt vagy nyájat őriz. Amikor a munka után haza jön, mit mondtok neki? Azonnal az asztalhoz hívjátok: »Gyere, ülj le, és vacsorázz meg!«?

8. Ugye, hogy nem? Inkább azt mondjátok neki: »Készíts nekem vacsorát, vedd fel a kötényedet, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Azután majd te is vacsorázhatsz.«

9. A szolgát nem illeti semmiféle külön dicséret azért, hogy elvégzi, amit rábíztak! Hiszen csak azt tette, ami a kötelessége volt.

10. Rátok is ez érvényes. Ha mindazt elvégeztétek, amit rátok bíztak, ti is elmondhatjátok: »Szolgák vagyunk, nem érdemlünk semmi külön elismerést. Hiszen csak azt tettük, ami a kötelességünk volt.«”

11. Jézus útban volt Jeruzsálem felé, és Galileából éppen Samáriába érkezett.

12. Amikor az egyik faluba ért, tíz leprás jött vele szembe, akik jó távol megálltak,

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács Evangéliuma 17