30. Jónás próféta figyelmeztető jel volt Ninive lakói számára. Így lesz az Emberfia is figyelmeztető jel ennek a nemzedéknek.
31. Az ítélet napján Dél királynője együtt fog feltámadni ezzel a nemzedékkel, és elítéli őket. Miért? Mert ő igen messziről utazott ide, hogy Salamon király bölcsességét hallja. Hozzátok pedig az jött el, aki nagyobb Salamonnál, mégsem hallgattok rá!”
32. Ninive lakói is feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik őket. Ninive lakói ugyanis megváltoztatták az életüket, amikor Jónás üzenetét hallották. Most pedig nagyobb van itt Jónásnál, ti mégsem akartok megváltozni!”
33. „Senki sem azért gyújt olajmécsest, hogy valami kosár alá rejtse. Nem, a mécsest a mécstartóra teszik, hogy világítson azoknak, akik bejönnek a szobába!
34. Testedet a szemed világítja meg, mint a mécses fénye. Ezért ha jóindulattal és segítőkészen nézel az emberekre, akkor egész lényedet elárasztja a világosság. De ha önző módon nézel az emberekre, akkor egész lényed elsötétül.
35. Vigyázz tehát, nehogy elsötétüljön a tekinteted, amelynek éppen világítania kellene!
36. Ha az egész testedet megvilágítja a fény, és nem marad benne egyetlen sötét zug sem, akkor leszel igazán világosságban. Olyan leszel, mint akit a mécses fénye egészen megvilágít.”
37. Ezután, egy farizeus vendégségbe hívta Jézust, aki el is ment hozzá, és asztalhoz telepedtek.
38. Amikor a farizeus látta, hogy Jézus elhagyja az evés előtti szertartásos kézmosást, nagyon meglepődött.
39. Az ÚR ekkor megszólította a házigazdát: „Ti farizeusok azt gondoljátok, hogy nagyon fontos a testet kívülről lemosni. Olyan ez, mintha a pohárnak és tányérnak csak a külsejét mosnátok meg. Pedig sokkal fontosabb, hogy belül tiszta legyen! Mi van bennetek? Tele vagytok mindenféle kapzsisággal és gonoszsággal!
40. Milyen ostobák vagytok! Hiszen ugyanaz az Isten teremtette az ember külsejét, aki a belsejét!
41. Tehát azzal törődjetek, ami belül van! Adjatok a rászorulóknak, akkor lesztek igazán tiszták!