13. De nyíltan senki nem mert róla beszélni, mert féltek a zsidó vezetőktől.
14. Az ünnepi hét fele már elmúlt, mikor Jézus felment a Templom udvarába, és tanítani kezdte a sokaságot.
15. A zsidó vezetők csodálkozva kérdezték: „Hogyan ismerheti ilyen jól az Írást, ha soha nem tanulta?”
16. Jézus pedig így felelt nekik: „Amit tanítok, az nem tőlem származik, hanem attól, aki elküldött engem.
17. Ha valaki Isten akaratát akarja megvalósítani, az el tudja dönteni, hogy Istentől van-e, amit tanítok, vagy magamtól.
18. Mert aki a saját gondolatait hirdeti, az magának akar elismerést és dicsőséget szerezni. De aki annak akar dicsőséget szerezni, aki őt elküldte, az igaz ember, és nincs benne hamisság.
19. Nem Mózes adta nektek a Törvényt? Mégsem tartja meg közületek senki! Miért akartok engem megölni?”
20. Erre azok így feleltek: „Gonosz szellem van benned! Ki akar téged megölni?”
21. Jézus így válaszolt: „Egyetlen csodát tettem szombaton, és mindnyájan csodálkoztok.
22. Mózes adta nektek a körülmetélés törvényét. Bár ez nem tőle származott, hanem őseitektől. Ti engedelmeskedtek Mózes Törvényének, és még szombaton is körülmetélitek a kisgyermeket.
23. Ha pedig valakit körülmetélhettek szombaton, úgy, hogy ezzel nem sértitek meg Mózes Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy valakit teljesen meggyógyítottam szombaton?
24. Ne a látszat alapján ítéljetek, hanem igazságosan, és a valóság alapján!”
25. Néhány jeruzsálemi lakos azt mondta: „Nem ő az, akit meg akarnak ölni?
26. De hiszen most nyilvánosan beszél, és nem szólnak ellene! Lehetséges, hogy a vezetők felismerték, hogy ő a Krisztus?!