26. Ahogyan az Atyának élete van önmagában, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy önmagában élete legyen.
27. Azt is rábízta, hogy ítéletet tartson az emberek fölött, mert a Fiú az Emberfia.
28. Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az idő, amikor minden halott, aki a sírban van, meghallja a Fiú hangját,
29. és kijön a sírból. Akik jót tettek, az életre támadnak fel, akik pedig gonosz dolgokat, azok ítéletre támadnak fel.
30. Önmagamban, az Atyától függetlenül semmit nem tehetek. Mindig úgy ítélek, ahogyan az Atyától hallom, ezért igazságos, ahogyan ítélek. Hiszen nem a saját akaratom megvalósítására törekszem, hanem annak akaratát viszem véghez, aki elküldött engem.
31. Ha saját magamról tanúskodnék, az nem lenne érvényes.
32. De van valaki, aki tanúskodik rólam, és tudom, hogy amit ő mond, az igaz.
33. Ti megkérdeztétek Jánost, és ő hűségesen tanúskodott az igazságról.
34. Nekem azonban nincs szükségem arra, hogy az emberek tanúskodjanak rólam. Mindezt csak azért mondom, hogy ti megmeneküljetek.
35. János olyan volt, mint egy égő fáklya, amely megvilágítja az utat. De ti csak egy ideig akartátok a világosságát élvezni.
36. Mellettem azonban erősebb bizonyítékok szólnak, mint János tanúskodása: a tetteim! Azok a feladatok, amelyeket az Atya rám bízott, és amelyeket elvégeztem — ezek bizonyítják, hogy az Atya küldött engem.