7. Ha valóban ismernétek engem, akkor az Atyát is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és látjátok őt.”
8. Ekkor Fülöp szólalt meg: „Uram mutasd meg nekünk az Atyát, hadd lássuk őt! Azzal megelégszünk.”
9. Jézus így válaszolt: „Fülöp, olyan régóta veletek vagyok, és még mindig nem ismertél meg igazán! Aki engem látott, az Atyát látta. Miért mondod akkor: »Mutasd meg nekünk az Atyát?«
10. Talán nem hiszed, hogy én az Atyában élek, az Atya pedig bennem él? Amit mondok nektek, nem magamtól mondom: az Atya, aki bennem él, ő végzi a maga munkáját rajtam keresztül.
11. Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya bennem van! Ha nehezetekre esik ezt elhinni, akkor hadd győzzenek meg titeket azok a tettek, amelyeket Atyám nevében vittem véghez!
12. Igazán mondom nektek: aki hisz bennem, az meg fogja tenni mindazokat, amiket én tettem. Sőt, még nagyobb dolgokat is véghezvisz! Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy én az Atyához megyek,
13. és megteszem mindazt, amit a nevemben kértek, hogy az Atya dicsőséget kapjon a Fiú által.
14. Igen, bármit kértek az én nevemben, megteszem.”
15. „Ha szerettek engem, engedelmeskedtek parancsaimnak.
16. Én pedig kérni fogom az Atyát, és ő másik Segítőt küld nektek, aki örökre veletek marad.
17. Ő az Igazság Szelleme, akit a hitetlen emberek nem tudnak befogadni, mert nem látják, és nem ismerik fel. Ti azonban megismeritek és felismeritek őt, mert veletek együtt fog lakni, sőt bennetek él majd.
18. Nem hagylak titeket árván, hanem visszajövök hozzátok.
19. Kis idő múlva a hitetlenek már nem látnak többé engem, de ti láttok. Mivel én élek, ti is élni fogtok.
20. Azon a napon megtudjátok, hogy én az Atyában élek, ti bennem éltek, én pedig bennetek.