2. Nagyon haragudtak rájuk, mert azt tanították a népnek, hogy a halottak fel fognak támadni a halálból Jézus által.
3. Ezért Pétert és Jánost letartóztatták, és mivel már este volt, másnapig börtönbe zárták őket.
4. Azok közül, akik hallgatták az apostolokat, sokan hittek, úgyhogy a Jézusban hívő férfiak száma körülbelül ötezerre nőtt.
5. A következő napon azután összegyűltek Jeruzsálemben az idős zsidó vezetők, és a Törvény tanítói.
6. Ott volt Annás, a főpap, meg Kajafás, János, Sándor, és a főpapi családok minden férfi tagja.
7. Maguk elé állították az apostolokat, és azt kérdezték tőlük: „Miféle erővel, vagy kinek a nevében tettétek ezt?”
8. Akkor Pétert a Szent Szellem betöltötte, és így válaszolt: „Népünk vezetői!
9. Arról a jó cselekedetről kérdeztek bennünket, amit ezzel a béna emberrel tettünk? Azt kérdezitek, hogyan gyógyult meg?
10. Akkor hát tudjátok meg mind, és tudja meg Izráel egész népe, hogy ez a gyógyulás a názáreti Jézus Krisztus nevében és hatalma által történt. Ő az, akit ti keresztre szegezve megöltetek, de akit Isten feltámasztott a halálból. A feltámadott Jézus hatalma gyógyította meg ezt az embert. Ezért áll itt előttetek teljesen egészségesen.
11. Mert Jézus»az a kő, akit ti, építők félredobtatok,de akiből mégis a ház sarokköve lett.« Zsolt 118:22
12. Jézus az egyetlen, aki megmentheti az embereket! Az ő neve az egyetlen hatalom a világon, amely meg tud menteni bennünket. Jézus által kell üdvözülnünk!”
13. A zsidó vezetők látták, hogy Péter és János milyen bátrak, s mikor megtudták, hogy tanulatlan és egyszerű emberek, nagyon elcsodálkoztak. Azt is felismerték, hogy Péter és János Jézus csoportjába tartozott.
14. De mivel látták a meggyógyított férfit, aki ott állt mellettük, nem tudtak mit válaszolni.
15. Ekkor kiküldték őket a teremből, és így tanakodtak maguk között:
16. „Mit tegyünk ezekkel? Mert kétségtelenül csodát tettek, ezt mindenki tudja Jeruzsálemben. Ezt mi sem tagadhatjuk le.
17. Valahogy mégis meg kell akadályoznunk, hogy ez tovább terjedjen a nép között. Tehát fenyegessük meg őket, hogy többé senkinek se beszéljenek annak az embernek a nevében!”
18. Ezzel behívták Pétert és Jánost, és megparancsolták nekik, hogy többé ne beszéljenek, és ne tanítsanak Jézus nevében.
19. Az apostolok erre így válaszoltak: „Gondoljátok meg, jónak látja-e Isten, ha inkább nektek engedelmeskedünk, mint neki!
20. Mi azonban nem hallgathatunk, beszélnünk kell arról, amit láttunk és hallottunk.”
21. Ekkor a zsidó vezetők még egyszer megfenyegették, majd szabadon engedték őket. Nem tudták sehogyan sem megbüntetni őket, mert az egész nép dicsérte Istent a történtek miatt.
22. Hiszen a koldus, akivel a csoda történt, már negyven éves is elmúlt!