9. Péter felöltözött, és követte az angyalt, de nem tudta, hogy amit az angyal tesz, az valóság. Azt gondolta, hogy csak látomást lát.
10. Elmentek az első, majd a második őrség mellett is. Amikor elérkeztek a vaskapuhoz, amely a városba vezet, a kapu magától kinyílt előttük. Így az utcára jutottak. Egy darabig együtt mentek, majd az angyal hirtelen eltűnt.
11. Péter csak ekkor értette meg, mi történt vele. Ezt mondta: „Most már igazán látom, az Úr értem küldte angyalát, hogy kiszabadítson Heródes hatalmából. A zsidók rosszat akartak nekem, és remélték, hogy az meg is fog történni. De Isten ezektől is megszabadított.”
12. Amikor ezt Péter megértette, Mária házához ment, ahol sokan együtt imádkoztak. Mária János anyja volt. Jánost Márknak is hívták.
13. Péter kopogtatott a kapun, mire kijött a házból egy Rodé nevű szolgálólány.
14. Amikor Péter hangját felismerte, örömében ki sem nyitotta a kaput, hanem visszafutott a házba. Mondta a többieknek, hogy Péter áll a kapu előtt.
15. De azok azt mondták: „Bolond vagy!” Mikor Rodé továbbra is állította, hogy valóban Péter van ott, ezt válaszolták: „Biztosan Péter angyala az.”
16. Közben Péter egyre csak zörgette a kaput. Mikor végre kinyitották, látták, hogy valóban ő az, és nagyon elcsodálkoztak.
17. Péter intett nekik, hogy csendesedjenek le, majd elmagyarázta, hogyan szabadította ki a börtönből az Úr. Azután azt mondta: „Ezt mondjátok el Jakabnak és a testvéreknek is!” Ezután elment egy másik helyre.
18. Másnap reggel a börtönben őrködő katonák között nagy zűrzavar támadt, mert nem értették, hová tűnt Péter.
19. Heródes elküldte őket, hogy keressék meg, de sehol sem találták. Akkor Heródes kikérdezte az őröket, majd megparancsolta, hogy végezzék ki őket.Ezután Heródes Júdeából Cézárea városába utazott, és egy ideig ott is maradt.
20. Tírusz és Szidón városának lakóira Heródes nagyon haragudott. De azok elküldtek a királyhoz egy csoportot, amelyben mind a két városból voltak férfiak. Békét akartak kötni Heródessel, mert Heródes országából vásárolták az élelmiszert. Rábeszélték Heródes személyes szolgáját, akit Blásztusznak hívtak, hogy segítsen nekik.
21. A király elhatározta, hogy egy bizonyos napon fog találkozni a tíruszi és szidóni küldöttekkel. Azon a napon gyönyörű királyi ruhában trónra ült, és nagy beszédet tartott.
22. A sokaság így kiáltozott: „Ez Isten szava, nem emberé!”
23. Heródes elfogadta ezt a dicséretet, és nem Istennek adta a dicsőséget. Ezért az Úr egyik angyala azonnal megbüntette: a király testét belülről férgek ették meg, és meghalt.
24. Isten beszéde azonban egyre jobban terjedt, és a Jézusban hívők csoportja egyre növekedett.
25. Miután Barnabás és Saul befejezték a feladatukat Jeruzsálemben, visszatértek a szíriai Antiókhia városába. Magukkal vitték Jánost, akit Márknak is neveztek.