2. Közben azonban ne vegyük le szemünket Jézusról, aki hitünk elkezdője és befejezője! Ő azért az örömért, amelyet Isten tűzött célul elé, elszenvedte még a kereszten való kivégzést is, és nem törődött azzal a szégyennel, amelyet ez jelentett. Most pedig elfoglalta a helyét Isten trónjának jobb oldalán.
3. Gondoljatok Jézusra! Türelmesen elviselte, amikor a bűnösök gonoszul bántak és makacsul ellenkeztek vele. Ha erre gondoltok, nem fogtok belefáradni munkátokba, sem nem vesztitek el a kedveteket.
4. A bűn elleni harcotokban még nem kellett szembenéznetek a halállal.
5. Isten fiai vagytok, és ő bátorít benneteket. De ezt a bátorítást elfelejtettétek:„Fiam, vedd komolyan, ha az ÚR nevel téged,és ne veszítsd el a kedved, amikor megfegyelmez!
6. Mert az ÚR megneveli azokat, akiket szeret,és megfenyít mindenkit, akit a fiává fogad.” Péld 3:11-12
7. Fogadjátok el, és vessétek alá magatokat az ilyen nevelésnek! Tekintsétek az Édesapátoktól jövő megfegyelmezésnek! Mert ez azt bizonyítja, hogy Isten úgy bánik veletek, mint a fiaival. Hiszen minden fiút megnevel az apja.