3. De nem volt senki! Sem a Mennyben, sem a Földön, sem a föld alatt nem akadt senki, aki ki tudta volna nyitni a könyvtekercset, és belenézhetett volna.
4. Ezért sokáig sírtam, mert senki sem volt méltó rá, hogy kinyissa a könyvtekercset, és belenézzen.
5. Ekkor az egyik mennyei vezető megszólított: „Ne sírj, hanem nézz oda! A Júda törzséből származó Oroszlán, a Dávid utóda győzött, hogy feltörje a hét pecsétet, és kinyissa a könyvtekercset.”
6. Akkor egy Bárányt láttam a Trón közepén, a négy mennyei élőlény között, az mennyei vezetők által körülvéve. A Bárány olyan volt, mint akit megöltek. Hét szarva volt és hét szeme — Isten hét Szelleme, akit Isten elküldött az egész Földre.
7. A Bárány odament ahhoz, aki a Trónon ült, és átvette annak jobb kezéből a könyvtekercset.
8. Ekkor a négy mennyei élőlény és a huszonnégy mennyei vezető leborult a Bárány előtt. Mindegyiknél hárfa és arany pohár volt. Az arany poharak tele voltak tömjénnel, vagyis Isten népének imádságaival.
9. Új éneket énekeltek a Báránynak:„Méltó vagy, hogy átvedd a könyvtekercset,és pecsétjeit felnyisd,mert áldozatként megöltek,és véred árán embereket váltottál meg Isten számára,minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből!
10. Belőlük építetted fel királyságodat,Isten papjaivá tetted őket,s uralkodni fognak a Földön.”
11. A Trón, a mennyei élőlények és az mennyei vezetők körül nagyon sok angyalt láttam. Ezerszer ezren és tízezerszer tízezren voltak. Hallottam, amint
12. hangosan kiáltották:„Méltó a Bárány, akit áldozatként megöltek,hogy hatalmat, gazdagságot, bölcsességet, erőt,tisztességet, dicsőséget és áldást kapjon!”
13. Azután hallottam, hogy minden teremtmény a Mennyben, a Földön, a föld alatt, és a tengerben ezt mondta:„Áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom annak,Aki a trónon ül,és a Báránynak örökké!”
14. A négy mennyei élőlény így válaszolt: „Ámen!” A mennyei vezetők pedig leborultak, és imádták Istent.