10. És kimentek a szolgák az utakra, begyűjtöttek mindenkit, akiket csak találtak, jókat és gonoszakat egyaránt. És megtelt a menyegző vendégekkel.
11. Amikor bement a király, hogy megtekintse a vendégeket, látott ott egy embert, akinek nem volt menyegzői ruhája,
12. és ezt mondta neki: Barátom, hogyan jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott.
13. Akkor mondta a király a szolgáknak: Kötözzétek meg lábait és kezeit, vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lesz sírás és fogcsikorgatás.
14. Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak.“
15. Ekkor a farizeusok elmentek, és tanácsot tartottak, hogy szóval csalják tőrbe.
16. Elküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal, akik ezt mondták: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődsz senkivel, mert nem emberek személyére nézel.
17. Mondd meg nekünk tehát, mit gondolsz: szabad-e a császárnak adót fizetnünk vagy nem?“
18. Jézus pedig ismerve álnokságukat, ezt mondta: „Mit kísértetek engem, képmutatók?
19. Mutassátok nekem az adópénzt.“ Azok pedig odavittek neki egy dénárt.
20. Ekkor ezt kérdezte tőlük: „Kié ez a kép és ez a felírás?“
21. Azt felelték neki: „A császáré.“ Akkor ezt mondta nekik: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.“