6. Nem a porból támad a hamisság,és nem a földből sarjad ki a vész,
7. hanem az ember maga szüli a vészt,melynek szikrái a magasba szállnak.
8. De én az Istenhez fordulnék,Istenre bíznám az ügyemet,
9. aki hatalmas dolgokat művel kikutathatatlanul,csodás dolgokat megszámlálhatatlanul.
10. Esőt ad a föld színére,vizet bocsát a mezőkre.
11. Magasra emeli az alant levőket,a gyászolókat oltalmazza segítsége.
12. A ravaszkodók terveit meghiúsítja,nem alkot kezük maradandót.
13. Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket,és a cselszövők terve meghiúsul.
14. Nappal is sötétben botorkálnak,tapogatóznak délben is, mint éjjel.
15. Megszabadítja szájuk fegyverétől,az erős kezéből a szegényt.
16. Így lesz reménysége a nincstelennek,a csalárdság pedig elnémul.
17. Bizony boldog az az ember,akit Isten megfedd!A Mindenható fenyítését ne vesd meg!
18. Mert ő megsebez, de be is kötöz,összezúz, de keze meg is gyógyít.
19. Hatszor is megment a nyomorúságból,hetedszer sem ér veszedelem.
20. Éhínségben megment a haláltól,háborúban a fegyveres kéztől.
21. Nyelvek ostorától rejtve leszel,nem kell félned,hogy pusztulás szakad rád.
22. Nevetsz a pusztuláson és az éhínségen,nem kell félned a vadállatoktól,
23. mert a mező kövei is szövetségeseid,és a mezei vadakkal is békében élsz.
24. Megéred, hogy békesség lesz sátradban,otthonodat vizsgálvasemmiben sem lelsz hiányt.
25. Megéred, hogy sok utódod lesz,és sarjadékod annyi, mint földön a fű.
26. Érett korban térsz a sírba,ahogy a kévéket a maguk idejében betakarítják.