Ószövetség

Újszövetség

Jób 32:10-22 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

10. Ezért azt mondom, hallgass rám,hadd mondjam el én is, amit tudok.

11. Én kivártam, amíg beszéltetek,figyeltem, amíg okoskodtatok,amíg kerestétek a megfelelő szavakat.

12. Figyelmesen hallgattalak titeket,de senki sem tudta Jóbot megcáfolni,egyikőtök sem felelt meg mondásaira.

13. Ne mondjátok:Olyan bölcsességre bukkantunk,melyet csak Isten győzhet le, ember nem.

14. Nem hozzám intézte szavait,ezért nem a ti mondásaitokkal felelek neki.

15. Megrettentek, nem válaszoltak többé.Cserbenhagyták őket a szavak.

16. Vártam, de ők nem beszéltek.Megálltak, és nem szóltak többet.

17. Hadd mondjam hát el én is a magamét,hadd mondjam el én is, amit tudok!

18. Mert tele vagyok szavakkal,szorongat belülről a lélek.

19. Olyan már a bensőm,mint a lezárt újbor,széthasad, mint erjedő musttól a tömlő.

20. Beszélek tehát, hogy levegőhöz jussak.Megnyitom számat, és válaszolok.

21. Nem leszek elfogultsem erre, sem arra,senkinek nem fogok hízelegni.

22. Nem is értek én a hízelgéshez,meg el is ragadna gyorsan az Alkotóm.

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 32