5. Olyan volt az Úr, mint az ellenség:pusztította Izráelt.Elpusztította minden palotáját,lerombolta erődítményeit,megsokasította Júda leányánakbúját és keservét.
6. Földúlta hajlékát, akár egy kertet,lerombolta ünnepeinek helyét.Feledésre juttatott az Úr a Siononünnepet, szombatot,bosszús haragjában megutáltkirályt és papot.
7. Elvetette oltárát az Úr,elhagyta szentélyét.Ellenség kezére juttattafalakkal körülvett palotáit;úgy hangoskodtak az Úr házában,mint egy ünnepnapon.
8. Az Úr akarta, hogy leromboljákSion leánya várfalát:mérőzsinórt feszített, nem hagyta abbakeze a pusztítást.Gyászol az erőd és a várfal,együtt omladoznak.
9. Földbe süllyedtek kapui,elpusztították, összetörték zárait.Királya és vezérei a népek közt vannak,ahol nincsen kijelentés,prófétái sem kapnaklátomást az Úrtól.
10. Némán ülnek a földönSion leányának vénei,port hintettek a fejükre,zsákruhába öltöztek;lehorgasztják fejüketJeruzsálem szüzei.
11. Szemem könnybe borult,bensőm háborog,a földre roskadtamnépem leányának romlása miatt,mert elalélt csecsemő és kisdeda város terein.
12. Azt kérdik anyjuktól:Hol van kenyér, hol van bor?Elalélnak, mint a halálra sebzetteka város terein,kilehelik lelküket anyjuk kebelén.
13. Kihez mérjelek, kihez hasonlítsalak,Jeruzsálem leánya?Kinek a példájával vigasztaljalak,Sion szűz leánya?Romlásod nagy, mint a tenger,ki gyógyíthatna meg?
14. Prófétáid hiábavaló látomásokkalámítottak téged!Nem leplezték le bűnödet,hogy fordítsanak sorsodon,hanem hiábavaló látomásokkalfélrevezettek téged.