Ószövetség

Újszövetség

Jób 39:5-25 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

5. Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat,ki oldozta el a zebra kötelét?

6. A pusztát rendeltem otthonává,lakóhelyévé a szikes földet.

7. Kineveti a városi sokadalmat,nem hallja a hajcsár kiáltozását.

8. A hegyeken keres legelőt,fölkutat mindenféle zöld növényt.

9. Hajlandó-e szolgálni neked a bivaly?Ott hál-e jászolodnál?

10. Barázdába tudod-e fogni kötéllel a bivalyt,boronálja-e utánad a göröngyöket?

11. Bízhatsz-e benne, mivel nagy az ereje?Rábízhatod-e a munkádat?

12. Elhiszed-e róla,hogy behordja gabonádat,és szérűdre betakarítja?

13. A struccmadár vígan verdes szárnyával,nem gólyaszárny és toll az!

14. A földön hagyja tojásait,és a porban költeti ki.

15. Elfelejti, hogy a láb eltiporhatja,és a mezei vad eltaposhatja.

16. Fiaihoz oly mostoha,mintha nem is az övéi volnának.Nem retteg attól,hogy kárba vész fáradsága.

17. Mert Isten megtagadta tőle a bölcsességet,nem részesítette értelemben.

18. De ha nekirugaszkodik,nevet a lovon és annak lovasán.

19. Te adsz-e erőt a lónak,te ruházod-e fel a nyakát sörénnyel?

20. Te ugráltatod-e, mint egy szöcskét?Büszke horkantása félelmetes.

21. Kapálja a csatateret,örvend erejének,és nekirohan a fegyvernek.

22. Neveti a rettegést, nem remeg,nem fordul vissza a kard elől.

23. Csörög rajta a tegez,csillog a lándzsa és a kopja.

24. Dübörögve, reszketvedobog a földön,nem marad veszteg,ha zeng a kürt szava.

25. Nyerít, valahányszor megszólal a kürt,már messziről megérzi a harcot,a vezérek dörgő hangját és a harci zajt.

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 39