fejezetek

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42

Ószövetség

Újszövetség

Jób 39 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

1. Tudod-e, mikor ellik a kőszáli zerge,megfigyelted-e, mikor borjazik a szarvas?

2. Megszámoltad-e, hány hónapig vemhesek,tudod-e, mikor ellenek?

3. Lefekszenek, megellik borjaikat,és megszabadulnak fájdalmuktól.

4. Borjaik megerősödnek,felnőnek a legelőn,elszélednek, és nem térnek hozzájuk vissza.

5. Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat,ki oldozta el a zebra kötelét?

6. A pusztát rendeltem otthonává,lakóhelyévé a szikes földet.

7. Kineveti a városi sokadalmat,nem hallja a hajcsár kiáltozását.

8. A hegyeken keres legelőt,fölkutat mindenféle zöld növényt.

9. Hajlandó-e szolgálni neked a bivaly?Ott hál-e jászolodnál?

10. Barázdába tudod-e fogni kötéllel a bivalyt,boronálja-e utánad a göröngyöket?

11. Bízhatsz-e benne, mivel nagy az ereje?Rábízhatod-e a munkádat?

12. Elhiszed-e róla,hogy behordja gabonádat,és szérűdre betakarítja?

13. A struccmadár vígan verdes szárnyával,nem gólyaszárny és toll az!

14. A földön hagyja tojásait,és a porban költeti ki.

15. Elfelejti, hogy a láb eltiporhatja,és a mezei vad eltaposhatja.

16. Fiaihoz oly mostoha,mintha nem is az övéi volnának.Nem retteg attól,hogy kárba vész fáradsága.

17. Mert Isten megtagadta tőle a bölcsességet,nem részesítette értelemben.

18. De ha nekirugaszkodik,nevet a lovon és annak lovasán.

19. Te adsz-e erőt a lónak,te ruházod-e fel a nyakát sörénnyel?

20. Te ugráltatod-e, mint egy szöcskét?Büszke horkantása félelmetes.

21. Kapálja a csatateret,örvend erejének,és nekirohan a fegyvernek.

22. Neveti a rettegést, nem remeg,nem fordul vissza a kard elől.

23. Csörög rajta a tegez,csillog a lándzsa és a kopja.

24. Dübörögve, reszketvedobog a földön,nem marad veszteg,ha zeng a kürt szava.

25. Nyerít, valahányszor megszólal a kürt,már messziről megérzi a harcot,a vezérek dörgő hangját és a harci zajt.

26. A te értelmed műve az,hogy szárnyra kel az ölyv,és kiterjeszti szárnyait dél felé?

27. A te parancsodra száll-e magasan a sas,és rakja magasban a fészkét?

28. Kősziklán lakik, ott tanyázik,a sziklafokon és a bérctetőn.

29. Onnan kémlel ennivaló után,messzire ellátnak szemei.

30. Fiókái vért szívnak,és ahol sebesültek vannak, ott terem.