Ószövetség

Újszövetség

Jób 39:18-27 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

18. De ha nekirugaszkodik,nevet a lovon és annak lovasán.

19. Te adsz-e erőt a lónak,te ruházod-e fel a nyakát sörénnyel?

20. Te ugráltatod-e, mint egy szöcskét?Büszke horkantása félelmetes.

21. Kapálja a csatateret,örvend erejének,és nekirohan a fegyvernek.

22. Neveti a rettegést, nem remeg,nem fordul vissza a kard elől.

23. Csörög rajta a tegez,csillog a lándzsa és a kopja.

24. Dübörögve, reszketvedobog a földön,nem marad veszteg,ha zeng a kürt szava.

25. Nyerít, valahányszor megszólal a kürt,már messziről megérzi a harcot,a vezérek dörgő hangját és a harci zajt.

26. A te értelmed műve az,hogy szárnyra kel az ölyv,és kiterjeszti szárnyait dél felé?

27. A te parancsodra száll-e magasan a sas,és rakja magasban a fészkét?

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 39