12. Nem hitték a föld királyai,sem az egész világ lakói,hogy be tud hatolniaz ostromló ellenségJeruzsálem kapuin.
13. Prófétáinak vétkei miatt,papjainak bűnei miatt történt ez,akik igazak vérétontották benne.
14. Vakon botorkáltak az utcákon,vértől beszennyezve.Érinteni sem lehetettaz öltözetüket.
15. Félre az útból, tisztátalan– kiáltoztak feléjük –,félre, félre az útból,ne érintsetek!Ha botladozva eljutottak isa pogányok közé, azok azt mondták:Nem maradhattok tovább itt!
16. Maga az Úr szolgáltatta ki őket,nem tekint rájuk többé.A papok személyét nem tisztelték,a véneknek sem kegyelmeztek.
17. Már a szemünk is belefáradt,vártuk a segítséget, de hiába;őrhelyünkről lestük a népet,amely nem hozott szabadulást.
18. Még a lépteinket is figyelték,a szabadba sem mehettünk ki.Elközeledett a vég,letelt az időnk, eljött a vég!
19. Gyorsabbak voltak üldözőink,mint a sasok az égen.A hegyeken hajszoltak bennünket,a pusztában ólálkodtak utánunk.
20. Az Úr fölkentje, éltető leheletünk,foglyul esett vermükben,pedig azt gondoltuk,hogy oltalma alattélhetünk a népek között.
21. Örülj, örvendezz, Edóm népe,aki Úc földjén laksz!Hozzád is odakerül még a pohár,te is lerészegedsz, és pőrére vetkőzöl.
22. Véget ért büntetésed, Sion leánya,nem visznek többé fogságba.De a te bűnödet, Edóm,számon kéri az Úr,és leleplezi vétkeidet.