1. A tizenkettedik évben, a tizenkettedik hónap elsején így szólt hozzám az Úr igéje:
2. Emberfia! Kezdj siratóéneket a fáraóról, Egyiptom királyáról! Ezt mondd róla:Oroszlán voltál a népek közt,de véged lett!Mint egy tengeri szörnyeteg,hullámokat vertél folyóidban,fölzavartad lábaiddal a vizet,és fölkavartad a folyókat.
3. Ezt mondja az én Uram, az Úr:Kivetem rád hálómat;sok népet gyűjtve összekihúzlak kerítőhálómmal.
4. Ledoblak a földre,sík mezőre vetlek,rád telepítek majdmindenféle égi madarat,jól tartok belőledminden földi állatot.
5. Testedet a hegyekre dobom,megtöltöm a völgyeket hulláddal.
6. Megöntözöm kifolyó véreddela földet, egészen a hegyekig,megtelnek vele a patakmedrek.
7. Amikor kimúlsz, befedem az eget,és elsötétítem csillagait;a napot felhővel takarom el,a hold fénye sem világít.
8. Minden égitestet elsötétítek miattad,és országodat sötétségbe borítom!– így szól az én Uram, az Úr.
9. Sok népet megdöbbentek, amikor eljuttatom összeomlásod hírét a nemzetekhez, azokba az országokba, amelyeket nem ismertél.
10. Rémületbe ejtek sok népet, királyaikat borzalom fogja el miattad, amikor kardomat suhogtatom előttük. Szakadatlanul rettegni fog mindenki a maga életéért összeomlásod idején.
11. Mert ezt mondja az én Uram, az Úr:Elér téged Babilóniakirályának fegyvere!
12. Leterítlek tömegestüla hősök fegyverével,akik a népek közt a legkegyetlenebbek;elpusztítják Egyiptom büszkeségét,kipusztul népének egész tömege.
13. Kipusztítok minden állatota nagy vizek mellől,többé nem zavarja föl azokatember lába,állatok patája sem zavarja föl.
14. Akkor megtisztítom vizeiket,hogy olajként folyjanak folyóik!– így szól az én Uram, az Úr.
15. Amikor pusztává teszem Egyiptomot,és mindenestül elpusztul az ország,amikor megverem minden lakóját,akkor megtudják,hogy én vagyok az Úr.
16. Siratóének ez, sírva énekeljéka népek leányai, sírva énekeljék,Egyiptomról és egész tömegérőlénekeljék sírva!– így szól az én Uram, az Úr.
17. A tizenkettedik évben az első hónap tizenötödikén így szólt hozzám az Úr igéje:
18. Emberfia! Sirasd el a népek leányaival Egyiptom népe tömegét, és küldd le az előkelőket a föld mélyébe, a sírba roskadókhoz!
19. Különb vagy-e bárkinél is? Menj, és feküdj a körülmetéletlenek mellé!
20. A fegyverrel megöltek közt fognak elesni! Fegyver martaléka lett, elvonszolták őt és egész tömegét.
21. Így fognak beszélni róla és segítőiről a hatalmas hősök a holtak hazájában: Leszálltak, itt fekszenek a körülmetéletlenek között, a fegyverrel megöltek között!
22. Ott van Asszíria, egész népe körös-körül a sírokban. Mindnyájan fegyvertől estek el, halálra sebzetten.
23. A legmélyebb sírban adtak neki helyet, ott van népe körös-körül a sírokban. Mindnyájan fegyvertől estek el, halálra sebzetten, pedig rettegésben tartották az élők földjét.
24. Ott van Élám, egész tömege körös-körül a sírokban. Mindnyájan fegyver által estek el, halálra sebzetten. Körülmetéletlenül szálltak le a föld mélyébe, pedig rettegésben tartották az élők földjét. De most gyalázat a sorsuk a sírba leszállókkal együtt.
25. A megöltek közt adtak fekvőhelyet neki, egész tömegének körös-körül a sírokban. Mindnyájan körülmetéletlenek, fegyverrel megöltek, pedig rettegésben tartották az élők földjét. Gyalázat a sorsuk a sírba leszállókkal együtt. A megöltek közé dobták őket.
26. Ott van Mesek és Tubal, egész tömegük körös-körül a sírokban. Mindnyájan körülmetéletlenek, fegyverrel megöltek, pedig rettegésben tartották az élők földjét.
27. Nem fekhetnek együtt azokkal a hősökkel, akik a körülmetéletlenek közül estek el, de fegyverzetükkel együtt szálltak le a holtak hazájába, és kardjukat a fejük alá tették. Büntetésük még a csontjaikra is ránehezedik, mert mint hősök, rettegésben tartották az élők földjét.
28. Te is összeomlasz a körülmetéletlenekkel együtt, és ott fekszel majd a fegyverrel megöltek között.
29. Ott van Edóm, királyaival és összes fejedelmével, akiket vitézségük ellenére a fegyverrel megöltek közé dobtak. A körülmetéletlenek és a sírba leszállók között fekszenek.
30. Ott vannak az északi uralkodók, és minden szidóni, akik leszálltak a megöltekkel együtt, rettegett vitézségük ellenére megszégyenülve. Körülmetéletlenül fekszenek a fegyverrel megöltek között, és gyalázat a sorsuk a sírba leszállókkal együtt.
31. Ha ezeket látja a fáraó, megvigasztalódik népe tömegének sorsán. Fegyver ölte meg a fáraót és egész haderejét – így szól az én Uram, az Úr.
32. Rettegésben tartottam vele az élők földjét, de le kellett feküdnie a fáraónak és népe egész tömegének a körülmetéletlenekkel együtt a fegyverrel megöltek közé – így szól az én Uram, az Úr.