1. Pál, a Krisztus Jézus apostola, megmentő Istenünknek és reménységünknek, a Krisztus Jézusnak rendeletére írja e levelet
2. hitben valódi gyermekének Timóteusnak. Kegyelmet, könyörületet, békességet kívánok neked Istentől, az Atyától és Urunktól, a Krisztus Jézustól.
3. Mint ahogy Macedóniába utaztomban megkértelek, maradj Efézusban, hogy ott megparancsold, hogy egyebet ne tanítsanak,
4. se ne figyeljenek mesékre és végnélküli nemzedéksorozatokra, melyek inkább vitatkozásokra adnak alkalmat, mint Isten hitbeli sáfárságának gyakorlására.
5. A parancsolat csúcspontja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatástól mentes hitből fakadó szeretet.
6. Ezeket azonban némelyek elhibázták és letértek az útról, hogy hiábavalóságokat fecsegjenek.
7. Törvénytanítók akarnak lenni, noha sem azt nem értik, amit fecsegnek, sem azt, amiért bizonykodnak.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Második Levele Timóteushoz 1