1. Pál, a Krisztus Jézus apostola, megmentő Istenünknek és reménységünknek, a Krisztus Jézusnak rendeletére írja e levelet
2. hitben valódi gyermekének Timóteusnak. Kegyelmet, könyörületet, békességet kívánok neked Istentől, az Atyától és Urunktól, a Krisztus Jézustól.
3. Mint ahogy Macedóniába utaztomban megkértelek, maradj Efézusban, hogy ott megparancsold, hogy egyebet ne tanítsanak,
4. se ne figyeljenek mesékre és végnélküli nemzedéksorozatokra, melyek inkább vitatkozásokra adnak alkalmat, mint Isten hitbeli sáfárságának gyakorlására.
5. A parancsolat csúcspontja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatástól mentes hitből fakadó szeretet.
6. Ezeket azonban némelyek elhibázták és letértek az útról, hogy hiábavalóságokat fecsegjenek.
7. Törvénytanítók akarnak lenni, noha sem azt nem értik, amit fecsegnek, sem azt, amiért bizonykodnak.
8. Tudjuk pedig, hogy hasznos a törvény, ha azt valaki törvényszerűen használja,
9. azzal a tudattal, hogy a törvény nem az igazságos emberre van kiszabva, hanem a törvénytiprókra és engedetlenekre, az istentelenekre és vétkezőkre, az elvetemültekre és szentségtelenekre, apagyilkosokra, anyagyilkosokra, emberölőkre,
10. paráznákra, férfifertőztetőkre, emberrablókra, hazugokra, hamisan esküvőkre, és még ha valami az egészséges tanításnak ellenáll.
11. Így felel meg ez a boldog Isten dicsőségéről szóló örömüzenetnek, mellyel engem megbíztak.
12. Hálás vagyok annak, aki engem hatalommal felruházott, Urunknak, a Krisztus Jézusnak, aki hűnek tartott engem, mikor szolgálatára rendelt,
13. noha előbb káromló, üldöző és erőszakos voltam, ámde könyörületet nyertem, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem,
14. s túláradt rajtam Urunknak kegyelmi a Krisztus Jézusban található hűséggel és szeretettel együtt.
15. Megbízható és elfogadásra mindenképpen méltó az az ige, hogy a Krisztus Jézus vétkeseket menteni jött a világra, akik közül az első én vagyok.
16. De azért nyertem könyörületet, hogy a Krisztus Jézus először rajtam bizonyítsa be egész hosszútűrését, azok mintaképévé legyek, akik hinni fognak, hogy örök életre jussanak.
17. Az örök korok királyának pedig, a romolhatatlan, láthatatlan, egyetlen Istennek megbecsülés és dicsőség szálljon az örök korok korain át! Ámen.
18. A rólad megelőzőleg hallott prófétálásokra gondolva, azt a parancsot teszem letétbe nálad, gyermekem Timóteus, hogy e próféciákon állva harcold meg ama nemes harcot,
19. hittel és jó lelkiismerettel, melyet némelyek eltaszítottak maguktól és a hit dolgában hajótörést szenvedtek.
20. Közülük való Himenajosz és Alekszander, kiket átadtam a sátánnak, hogy megnevelődjenek, és többé ne káromoljanak.