4. De nézzétek, milyen nagy ő, akinek Ábrahám pátriárka tizedet adott zsákmányából.
5. Akik Lévi fiai közül nyerik el a papságot, szintén van parancsuk arra, hogy a törvény szerint tizedet szedjenek a néptől, azaz az ő atyafiaiktól, jóllehet ők is Ábrahámtól származtak,
6. de az, aki nem az ő nemzetségükből való, mégis tizedet vett Ábrahámtól, és az ígéret birtokosát megáldotta,
7. pedig nem lehet vitás, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.
8. Itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, akiről bizonyságunk van, hogy él.
9. És hogy úgy mondjam, Ábrahám személyében a tizedet szedő Lévi is tizedet adott,
10. mert jelen volt már atyja ágyékában, amikor annak elébe ment Melkisédek.
11. Ha tehát a lévita papság által elérhető volna a tökéletesség, (mert a nép ez alatt kapta a törvényt), mi szükség még azt mondani, hogy más pap támadjon Melkisédek rendje szerint és ne az Áron rendje szerint?
12. Mert a papság megváltozásával szükségképen megváltozik a törvény is.
13. Mert az, akiről ezeket mondjuk, az más nemzetségből származott, amelyből senki sem szolgált az oltárnál,
14. mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júdából támadt, amely nemzetségre nézve Mózes semmit sem szólt a papságról.
15. És az még inkább nyilvánvaló, ha Melkisédekhez hasonlóan támad más pap,
16. aki nem a testi leszármazás törvénye szerint, hanem az örökkévaló élet ereje szerint lett pappá.
17. A bizonyságtétel így szól: „Te pap vagy örökké, a Melkisédek rendje szerint.“
18. Mert az előbbi parancsolat eltöröltetik, mivel erőtlen és haszontalan.