11. Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, de én nem leszek mindenkor veletek.
12. Mert amikor ő ezt a kenetet testemre öntötte, a temetésemre gondolva cselekedte azt.
13. Bizony mondom néktek, hogy ahol az egész világon prédikálják majd az evangéliumot, amit ez énvelem cselekedett, azt is hirdetik majd az ő emlékezetére!“
14. Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz ment,
15. és ezt mondta: „Mit akartok nekem adni, ha én kezetekbe adom őt?“ Azok pedig harminc ezüstpénzt rendeltek neki.
16. És ettől fogva keresete az alkalmat, hogy elárulja őt.