1. Amikor Jézus mindezeket a beszédeket befejezte, ezt mondta tanítványainak:
2. „Tudjátok, hogy két nap múlva húsvétnak ünnepe lesz, és az Emberfia elárultatik, hogy megfeszítsék.“
3. Akkor egybegyűltek a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap házában, akit Kajafásnak hívtak.
4. És tanácsot tartottak, hogy Jézust csellel elfogják és megölik.
5. De ezt mondták: „Ne az ünnepen: nehogy zendülés legyen a nép között.“
6. Amikor Jézus Betániában, a poklos Simon házában volt,
7. odament hozzá egy asszony, akinél drága kenetnek alabástrom szelencéje volt, és ezt a fejére öntötte, amint az asztalnál ült.
8. Látva ezt tanítványai, bosszankodtak, és ezt mondták: „Mire való ez a tékozlás?
9. Mert eladhatták volna ezt a kenetet nagy áron, és odaadhatták volna árát a szegényeknek.“
10. Amikor ezt észrevette Jézus, ezt mondta nekik: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jó dolgot cselekedett velem.
11. Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, de én nem leszek mindenkor veletek.
12. Mert amikor ő ezt a kenetet testemre öntötte, a temetésemre gondolva cselekedte azt.
13. Bizony mondom néktek, hogy ahol az egész világon prédikálják majd az evangéliumot, amit ez énvelem cselekedett, azt is hirdetik majd az ő emlékezetére!“
14. Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz ment,
15. és ezt mondta: „Mit akartok nekem adni, ha én kezetekbe adom őt?“ Azok pedig harminc ezüstpénzt rendeltek neki.
16. És ettől fogva keresete az alkalmat, hogy elárulja őt.
17. A kovásztalan kenyerek első napján odamentek Jézushoz a tanítványok, és ezt mondták: „Hol akarod, hogy elkészítsük neked a húsvéti bárányt?“
18. Ő pedig ezt válaszolta: „Menjetek el a városba ahhoz a bizonyos emberhez, és ezt mondjátok neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a húsvétot tanítványaimmal.“