Újszövetség

Márk 11:6-17 Ujszövetseg: Elet, Igazsag es Vilagossag (BHUNNT)

6. Ők pedig úgy feleltek nekik, amint Jézus megparancsolta. Erre elengedték őket.

7. Odavitték a szamárcsikót Jézushoz, rátették felsőruháikat, ő pedig felült rá.

8. Sokan pedig felsőruháikat az útra terítették, mások pedig ágakat vagdostak a fákról, és az útra szórták.

9. Akik pedig előtte mentek, és akik követték, ezt kiáltották:

10. Áldott a mi Atyánknak, Dávidnak országa, amely az Úrnak nevében jön! Hozsánna a magasságban!“

11. És bement Jézus Jeruzsálembe és a templomba, mindenhol körülnézett, és mivel az idő már későre járt, kiment Betániába a tizenkettővel.

12. Másnap, mikor Betániából kimentek, megéheztek,

13. és messziről meglátva egy fügefát, amelynek levelei voltak, odament, hátha talál valamit rajta. De odaérve, egyebet, mint levelet, nem talált rajta, mert nem volt fügeérés ideje.

14. Akkor Jézus megszólalt, és ezt mondta a fügefának: „Soha többé ne egyék rólad gyümölcsöt senki.“ A tanítványai is hallották ezt.

15. Azután Jeruzsálembe érkeztek. Bemenve a templomba, Jézus kezdte kiűzni azokat, akik a templomban árultak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította,

16. és nem engedte, hogy valaki edényt vigyen a templomon keresztül.

17. Azután így tanította őket: „Nincs-e megírva: Az én házamat imádság házának nevezik minden nép között? Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt.“

Olvassa el a teljes fejezetet Márk 11