23. Azok zsinagógájában pedig volt egy ember, akiben tisztátalan lélek volt, és így kiáltott fel:
24. „Ah! Mi dolgunk van nekünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-e, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje.“
25. Jézus megdorgálta őt, és ezt mondta neki: „Némulj meg, és menj ki belőle!“
26. A tisztátalan lélek megszaggatta őt, és hangosan kiáltott, és kiment belőle.
27. Mindnyájan annyira elálmélkodtak, hogy egymás között ezt kérdezgették: „Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és azok engedelmeskednek neki?“
28. És azonnal az ő híre elterjedt Galilea egész környékén.
29. Ezután azonnal kimentek a zsinagógából, és Simon és András házához mentek Jakabbal és Jánossal együtt.
30. Simon anyósa pedig lázasan feküdt, és azonnal szóltak Jézusnak felőle.
31. És ő odamenve, megfogta a kezét, és fölemelte, úgyhogy a láz azonnal elhagyta őt, és szolgált nekik.
32. Estefelé pedig, amikor leszállt a nap, mind őhozzá vitték a betegeket és az ördöngösöket;
33. és az egész város összegyűlt az ajtó előtt.
34. És meggyógyított sokakat, akik különféle betegségekben sínylődtek; sok ördögöt kiűzött, és nem hagyta szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerték.
35. Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelt, kiment, és elment egy puszta helyre, és ott imádkozott.
36. Simon pedig és a vele lévők utána siettek;
37. és amikor megtalálták őt, ezt mondták neki: „Mindenki téged keres.“
38. Ő pedig ezt mondta nekik: „Menjünk a közeli városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.“
39. És prédikált a zsinagógákban, egész Galileában, és ördögöket űzött ki.
40. És jött hozzá egy bélpoklos, kérve és leborulva előtte, ezt mondta neki: „Ha akarod, megtisztíthatsz engem.“
41. Jézus pedig könyörületességre indulva, kezét kinyújtva megérintette őt, és mondta néki: „Akarom, tisztulj meg.“
42. És amint ezt mondta, azonnal eltávozott tőle a poklosság, és megtisztult.