66. Akik meghallották, szívükbe vésték, és ezt mondták: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?“ Az Úr keze vele volt.
67. Zakariás, az ő atyja megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:
68. „Áldott az Úr, Izrael Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az Ő népét,
69. és erős üdvözítőt támasztott nekünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
70. amint szólott a szent prófétáinak szája által örök időktől fogva,
71. hogy megszabadít ellenségeinktől, és mindazoknak kezéből, akik minket gyűlölnek;
72. hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
73. az esküről, amellyel megesküdött Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy megadja nekünk,
74. hogy megszabadulva ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk Neki,
75. szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.
76. Te pedig kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy útjait előkészítsd,
77. és az üdvösség ismeretére megtanítsd az ő népét a bűnök bocsánatával,
78. a mi Istenünknek nagy irgalmasságáért, amellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
79. hogy világítson azoknak, akik a halál árnyékában ülnek, és igazgassa lábunkat a békesség útjára.“
80. A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt egészen addig a napig, amelyen nyilvánosan föl nem lépett Izraelben.