58. És meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr kegyelmesen cselekedett vele, együtt örültek vele.
59. És történt a nyolcadik napon, eljöttek körülmetélni a gyermeket, és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarták őt nevezni.
60. Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem, hanem János legyen a neve.“
61. És ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs rokonságodban, akit így hívnának.“
62. És intettek atyjának, hogy hogyan akarja nevezni.
63. Ő pedig egy táblát kért, és ezt írta rá: „János a neve.“ Erre mindenki elcsodálkozott.
64. És egyszerre megnyílt szája és nyelve, és beszélt, és áldotta Istent.
65. Félelem szállta meg a szomszédokat, és Júdea egész hegyvidékén elhíresztelték mindezeket.
66. Akik meghallották, szívükbe vésték, és ezt mondták: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?“ Az Úr keze vele volt.