54. Felkarolta Izraelnek, az ő szolgájának ügyét, mert megemlékezett irgalmasságáról
55. Ábrahám és utódai iránt örökké -- amint megmondta atyáinknak.“
56. Mária Erzsébettel maradt három hónapig, aztán hazament.
57. Amikor eljött Erzsébet szülésének ideje, fiút szült.
58. És meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr kegyelmesen cselekedett vele, együtt örültek vele.
59. És történt a nyolcadik napon, eljöttek körülmetélni a gyermeket, és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarták őt nevezni.
60. Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem, hanem János legyen a neve.“
61. És ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs rokonságodban, akit így hívnának.“
62. És intettek atyjának, hogy hogyan akarja nevezni.
63. Ő pedig egy táblát kért, és ezt írta rá: „János a neve.“ Erre mindenki elcsodálkozott.
64. És egyszerre megnyílt szája és nyelve, és beszélt, és áldotta Istent.
65. Félelem szállta meg a szomszédokat, és Júdea egész hegyvidékén elhíresztelték mindezeket.
66. Akik meghallották, szívükbe vésték, és ezt mondták: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?“ Az Úr keze vele volt.