41. És történt, hogy amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, a magzat megmozdult méhében, és Erzsébet megtelt Szentlélekkel,
42. és hangosan felkiáltott:
43. De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?
44. Mert íme, amikor köszöntésed szava eljutott fülembe, a magzat ujjongva megmozdult méhemben. És boldog az, aki hitt, mert beteljesednek azok, amiket az Úr neki mondott.“
45. Mária éneke
46. Akkor Mária ezt mondta: „Magasztalja az én lelkem az Urat,
47. és örvendez az én lelkem megtartó Istenemben.
48. Mert rátekintett szolgálóleányának alázatos állapotára, mert íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék.
49. Mert nagy dolgokat cselekedett velem a Hatalmas, és szent az ő neve.
50. És irgalma nemzedékről nemzedékre van azokon, akik őt félik.
51. Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.
52. Hatalmasokat döntött le trónjaikról, és felmagasztalta az alázatosokat.
53. Éhezőket látott el javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
54. Felkarolta Izraelnek, az ő szolgájának ügyét, mert megemlékezett irgalmasságáról
55. Ábrahám és utódai iránt örökké -- amint megmondta atyáinknak.“
56. Mária Erzsébettel maradt három hónapig, aztán hazament.
57. Amikor eljött Erzsébet szülésének ideje, fiút szült.
58. És meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr kegyelmesen cselekedett vele, együtt örültek vele.
59. És történt a nyolcadik napon, eljöttek körülmetélni a gyermeket, és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarták őt nevezni.
60. Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem, hanem János legyen a neve.“
61. És ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs rokonságodban, akit így hívnának.“