21. A nép pedig várta Zakariást, és csodálkozott, hogy a templomban késlekedik.
22. Amikor kijött, nem tudott szólni hozzájuk, és ebből megértették, hogy látomást látott a templomban, mert csak integetett nekik, és néma maradt.
23. És történt, hogy amikor leteltek szolgálatának napjai, elment haza.
24. E napok után felesége, Erzsébet fogant méhében, és öt hónapra elrejtőzött, és ezt mondta:
25. „Így cselekedett velem az Úr azokban a napokban, amelyekben rám tekintett, hogy elvegye szégyenemet az emberek előtt.“
26. A hatodik hónapban Isten elküldte Gábriel angyalt Galileának Názáret nevű városába
27. egy szűzhöz, aki a Dávid házából való József nevű férfinak volt a jegyese. A szűznek Mária volt a neve.
28. És az angyal bement hozzá, és ezt mondta: „Üdvözlégy, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van!“
29. Ő pedig megdöbbent ezekre a szavakra, és elgondolkozott, hogy milyen köszöntés ez.
30. Az angyal ezt mondta neki:
31. Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.
32. Ő nagy lesz, és a Magasságos Fiának nevezik, és neki adja az Úr Isten Dávidnak, az Ő atyjának királyi székét.
33. És uralkodik a Jákób házán örökké, és az Ő királyságának nem lesz vége!“
34. Mária ezt mondta az angyalnak: „Hogyan lesz ez, hiszen nincs férjem?“
35. Így válaszolt neki az angyal: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért aki születik, Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.
36. Íme, a te rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapban van az, akit meddőnek mondtak,
37. mert Istennél semmi sem lehetetlen.“
38. Mária ezt mondta: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen úgy, ahogy mondtad.“ És akkor elment tőle az angyal.
39. Azokban a napokban útra kelt Mária, és nagy sietséggel a hegyvidékre, Júda egyik városába ment.
40. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.