1. És láttam annak jobb kezében, aki a királyi széken ül, egy könyvet, belül és kívül teleírva és hét pecséttel lepecsételve.
2. És láttam egy erős angyalt, aki hangos szóval így kiáltott: „Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak pecsétjeit?“
3. De sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki a könyvet felnyitni és belenézni.
4. Ekkor keservesen sírtam, hogy senki sem bizonyult méltónak arra, hogy a könyvet felnyissa és belenézzen.
5. Ekkor egy a vének közül ezt mondta nekem: „Ne sírj! Íme, győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid utóda, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétjét“.
6. És akkor láttam a királyi szék és a négy élőlény között és a vének között egy Bárányt állni, mintha meg volna ölve, hét szarva és hét szeme volt, ami az Istennek hét lelke, akiket elküldött az egész földre.
7. A Bárány odajött és elvette a könyvet a királyi székben ülőnek jobb kezéből.
8. És amikor elvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt, mindegyiknél hárfák voltak és aranypoharak füstölőszerrel tele, amelyek a szentek imádságai.
9. És új éneket énekeltek e szavakkal: „Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet és megnyisd annak pecsétjeit, mert megölettettél és megváltottál minket véred által Isten számára, minden törzsből és nyelvből, népből és nemzetből.