58. Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá, nem úgy, amint a ti atyáitok ették a mannát, és meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, él örökké.“
59. Ezeket mondta a zsinagógában, amikor tanított Kapernaumban.
60. Sokan azért, akik hallották ezeket az ő tanítványai közül, ezt mondták: „Kemény beszéd ez, ki hallgathatja őt?“
61. Jézus pedig magában tudta, hogy emiatt zúgolódnak az ő tanítványai, ezt mondta nekik: „Titeket ez megbotránkoztat?
62. Hát ha meglátjátok az Emberfiát felszállni oda, ahol előbb volt?!
63. A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket én szólok nektek, lélek és élet.
64. De vannak némelyek közöttetek, akik nem hisznek.“ Mert kezdettől fogva tudta Jézus, kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki elárulja őt.
65. És ezt mondta: „Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet énhozzám, hacsak nem az én Atyámtól van megadva neki.“
66. Ettől fogva sokan visszavonultak az ő tanítványai közül, és nem jártak többé ővele.
67. Mondta azért Jézus a tizenkettőnek: „Vajon ti is el akartok menni?“
68. Simon Péter így felelt: „Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad.
69. És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.“
70. Jézus így felelt nekik: „Nem én választottalak ki titeket, a tizenkettőt? És egy közületek ördög.“
71. Ezen pedig Júdás Iskáriótest értette, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.