10. Az enyémek mind a tieid, és a tieid az enyémek: és megdicsőíttetem őbennük.
11. Én nem vagyok többé e világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
12. Amikor velük voltam a világon, én megtartottam őket a te nevedben, akiket nekem adtál, megőriztem őket, és senki el nem veszett közülük, csak a veszedelemnek fia, hogy az Írás beteljesüljön.
13. Most pedig tehozzád megyek, és ezeket beszélem a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük.
14. A te igédet adtam nekik, és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, amint én sem vagyok e világból való.
15. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
16. Nem e világból valók, amint én sem e világból vagyok.
17. Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazság.
18. Amiképpen te küldtél engem e világba, úgy küldtem én is őket e világba:
19. én őérettük odaszentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
20. De nemcsak őérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek majd énbennem,
21. hogy mindnyájan egyek legyenek, amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.
22. Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, őnekik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egyek vagyunk: