1. Jézus azért hat nappal a húsvét előtt elment Betániába, ahol a meghalt Lázár volt, akit feltámasztott a halálból.
2. Vacsorát készítettek ott neki, Márta szolgált fel, Lázár pedig egy volt azok közül, akik együtt ültek ővele.
3. Mária ekkor elővett egy font igazi, drága nárdusból való kenetet, megkente Jézus lábait, és megtörölte saját hajával, a ház pedig megtelt a kenet illatával.
4. Egy az ő tanítványai közül, Iskáriótes Júdás, Simonnak fia, aki őt majd elárulja, ezt mondta:
5. „Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem adták a szegényeknek?“
6. Ezt pedig nem azért mondta, mintha neki a szegényekre volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, nála volt az erszény, és amit abba tettek, elcsente.
7. Jézus erre ezt mondta: „Hagyj békét neki, az én temetésem idejére tartogatta ezt.
8. Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok.“
9. A zsidók közül nagy sokaság értesült arról, hogy ő ott van, és odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit feltámasztott a halálból.
10. A papi fejedelmek pedig tanácskoztak, hogy Lázárt is megöljék,
11. mivel a zsidók közül sokan miatta mentek oda, és hittek Jézusban.
12. Másnap a nagy sokaság, amely az ünnepre jött, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,
13. pálmaágakat vett, kiment elé, és így kiáltott: „Hozsánna: áldott, aki jön az Úrnak nevében, az Izraelnek Királya!“
14. Jézus pedig talált egy szamarat, felült rá, amint meg van írva:
15. Ne félj, Sionnak leánya, Íme, királyod jön, szamárcsikón ülve.
16. Ezeket pedig nem értették eleinte az ő tanítványai: hanem amikor Jézus megdicsőült, akkor emlékeztek vissza, hogy azokat művelték vele, amik róla meg vannak írva.
17. A sokaság pedig, amely vele volt, amikor kihívta Lázárt a koporsóból, és feltámasztotta őt a halálból, bizonyságot tett.