8. A tanítványok ezt mondták neki: „Mester, most akartak téged megkövezni a júdabeliek, és újra odamégy?“
9. Jézus így felelt: „Vagy nem tizenkét órája van-e a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világnak világosságát.
10. De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság.“
11. Ezeket mondta nekik, és hozzátette: „Lázár, a mi barátunk, elaludt, de elmegyek, hogy felköltsem őt.“
12. A tanítványai azt mondták erre: „Uram, ha elaludt, meggyógyul.“
13. Pedig Jézus a haláláról beszélt, de ők azt hitték, hogy álomba merülésről szól.
14. Ekkor aztán Jézus nyíltan megmondta nekik: „Lázár meghalt,
15. és örülök, hogy nem voltam ott, tiértetek, hogy higgyetek. De menjünk el őhozzá!“
16. Tamás, akit Ikernek hívtak, azt mondta tanítványtársainak: „Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele.“
17. Jézus pedig elment, és úgy találta, hogy Lázár már négy napja van a sírban.
18. Betánia pedig közel volt Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamnyira,
19. ezért a zsidók közül sokan mentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket az ő testvérük miatt.
20. Márta, amint meghallotta, hogy Jézus jön, elébe ment, Mária pedig otthon ült.
21. Márta ekkor ezt mondta Jézusnak: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.
22. De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten.“
23. Jézus ezt mondta neki: „Feltámad a testvéred.“
24. Márta ezt mondta neki: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.“