1. Volt pedig egy beteg ember, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Mártának falujából.
2. Az a Mária volt az, aki megkente az Urat kenettel, és a hajával törölte meg annak lábait: az ő testvére, Lázár volt beteg.
3. Testvérei tehát hozzá küldtek, s ezt üzenték: „Uram, íme, akit szeretsz, beteg.“
4. Jézus pedig, amikor ezt meghallotta, ezt mondta: „Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére való, hogy dicsőíttessék általa az Istennek Fia.“
5. Jézus pedig szerette Mártát és annak nővérét és Lázárt.
6. Mikor tehát meghallotta, hogy beteg, akkor két napig maradt azon a helyen, ahol volt,
7. de azután ezt mondta tanítványainak: „Menjünk ismét Júdeába.“
8. A tanítványok ezt mondták neki: „Mester, most akartak téged megkövezni a júdabeliek, és újra odamégy?“
9. Jézus így felelt: „Vagy nem tizenkét órája van-e a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világnak világosságát.
10. De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság.“
11. Ezeket mondta nekik, és hozzátette: „Lázár, a mi barátunk, elaludt, de elmegyek, hogy felköltsem őt.“
12. A tanítványai azt mondták erre: „Uram, ha elaludt, meggyógyul.“
13. Pedig Jézus a haláláról beszélt, de ők azt hitték, hogy álomba merülésről szól.
14. Ekkor aztán Jézus nyíltan megmondta nekik: „Lázár meghalt,