17. Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
18. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én adom oda azt magamtól. Van hatalmam odaadni, és van hatalmam ismét visszavenni azt. Ezt a parancsolatot kaptam az én Atyámtól.“
19. Újra meghasonlás támadt a zsidók között e beszédek miatt.
20. Sokan mondták közülük: „Ördög van benne, és bolondozik, mit hallgattok reá?“
21. Mások azt mondták: „Ezek nem megszállott ember beszédei. Vajon az ördög megnyithatja-e a vakok szemeit?“
22. Jeruzsálemben pedig a templomszentelés ünnepe és tél volt.
23. Jézus a templomban, Salamon tornácában járt.
24. Körülvették azért a zsidók, és mondták neki: „Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyíltan!“
25. Jézus így felelt: „Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, amelyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
26. De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok, amint megmondtam néktek.
27. Az én juhaim hallják az én szavamat, én ismerem őket, és követnek engem.
28. Örök életet adok nekik, soha el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.
29. Az én Atyám, aki őket adta nekem, nagyobb mindennél, senki sem ragadhatja ki őket az Atyámnak kezéből.