7. Mindenfajta vadállat, madár, csúszómászó és vízi állat megszelídíthető. Az ember meg is szelídíti őket.
8. De a nyelvet az emberek közül senki sem szelídítheti meg, mert fékezhetetlenül gonosz az, telve van halálos méreggel.
9. Ezzel áldjuk Istent, a mi Atyánkat, és ezzel átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlatosságára teremtettek.
10. Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Atyámfiai, nem kellene így lenni ennek!
11. Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztethet-e édes és keserű vizet?
12. Vajon, atyámfiai, teremhet-e a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlő fügét? Így egy forrás sem adhat sós és édes vizet.
13. Kicsoda bölcs és okos közöttetek? Mutassa meg jó magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz.
14. Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudtoljátok meg az igazságot.
15. Ez nem az a bölcsesség, amely felülről jön, hanem földi, testi és ördögi.