5. Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül megadja.
6. De hittel kérje semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt.
7. Ne gondolja, hogy kaphat valamit az Úrtól az ilyen
8. kétszívű és minden útjában állhatatlan ember.
9. Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú méltóságával,
10. a gazdag pedig nyomorúságával, mert elmúlik, mint a fű virága.
11. Mert felkel a nap nagy hevével és elszárítja a füvet, és annak virága elhull, és szépsége elvész: így vész el a gazdag is a maga útján.
12. Boldog ember az, aki a kísértésben kitart, mert miután kiállta a próbát, elveszi az élet koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek.
13. Senki se mondja, amikor megkísértetik: az Isten kísért engem, mert Isten gonoszsággal nem kísérthető és őmaga sem kísért senkit.
14. Mert mindenkit saját kívánsága vonja és csábítja.
15. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül. A bűn pedig teljességre jutva halált nemz.
16. Ne tévelyegjetek, szeretett atyámfiai.