2. Appiának, a szeretettnek, és Arkhiposznak, a mi bajtársunknak és a te házadnál lévő gyülekezetnek:
3. Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
4. Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetve téged imádságaimban,
5. mert hallok a te szeretetedről és hitedről, amely az Úr Jézus iránt és minden szent iránt van benned,
6. hogy a hitben való közösségünk hatékony legyen minden jónak a felismerésére a Krisztus ügyében.
7. Mert sok örömünk és vigasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szentek szívét megvidámítottad.
8. Ezért, bár Krisztusban bátran meg is parancsolhatnám neked azt, ami a kötelességed,
9. a szeretet miatt inkább csak kérlek, én, az öreg Pál, most pedig Jézus Krisztusnak foglya.
10. Kérlek téged az én fiamért, Onézimoszért, akit fogságomban szültem,
11. aki neked egykor haszontalan volt, most pedig mind neked, mind nekem igen hasznos,
12. akit visszaküldtem hozzád, mint saját szívemet, hogy fogadd magadhoz!
13. Magamnál akartam ugyan tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért szenvedett fogságomban.
14. De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kikényszerített, hanem önkéntes legyen.
15. Mert talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy örökre visszakapjad.