13. Magamnál akartam ugyan tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért szenvedett fogságomban.
14. De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kikényszerített, hanem önkéntes legyen.
15. Mert talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy örökre visszakapjad.
16. Most már nem úgy, mint szolgát, hanem mint szeretett atyafit, különösképpen nekem, de mennyivel inkább neked, test szerint is és az Úrban is.
17. Ha tehát engem társadnak tartasz, úgy fogadd őt magadhoz, mint engem.
18. Ha pedig valamit vétett ellened, vagy adósod, azt nekem számítsd fel.
19. Én, Pál saját kezűleg írom: én meg fogom téríteni neked. Arról nem is szólva, hogy ezen felül magaddal is adós vagy nekem.