15. Amikor Jeruzsálembe mentem, jelentést tettek róla a főpapok és a zsidók vénei, kérve ellene ítéletet.
16. Nekik azt feleltem, hogy nem szokásuk a rómaiaknak, hogy egy embert halálra adjanak, mielőtt a vádlottat nem szembesítenék vádlóival, és alkalmat nem kap a vád felől való védekezésre.
17. Amikor aztán ide gyűltek, késedelem nélkül másnap az ítélőszékbe ültem, előhozattam azt a férfit,
18. aki ellen -- amikor vádlói előálltak --, semmi bűnt nem hoztak fel azok közül, amiket én sejtettem,
19. hanem valamilyen vitás kérdéseik voltak vele a tulajdon vallásuk felől, és egy bizonyos meghalt Jézus felől, akiről Pál azt állította, hogy él.
20. Én pedig bizonytalanságban voltam erre a vitára nézve, s megkérdeztem, vajon nem akar-e Jeruzsálembe menni, hogy ott mondjanak ítéletet ezek felől.